De nagyon.

Három ásatás volt kilátásban nyár elején. A, B és C. Én A-ra és C-re jelentkeztem, mert úgy volt hogy C akkor lesz, mint B, és utóbbi jobban érdekelt. Erre jött a hír, hogy C elmarad - eltolódik. Ezért menni kellett B-re, a tervezett egy hétből kettő lett (már megbántam, a második hét rettenetes volt), és kitartottam A-nál.
   Aztán jött a hír, hogy két kedvenc tanárom lesz C-nél. Nem baj, gondoltam, marad A. Lojális vagyok. Jó fej vagyok, szeretem azt a várost, szeretem az embereket akik jönnek.
   Aztán jött a hír, hogy C-nél fizetnek 4500 forintot naponta.
   Nem baj. Biztos átlagra megy, ami nekem elég siralmas lett idén. Meg sem próbálok jelentkezni. Jó lesz nekem A. Jó fej emberek...
AZTÁN JÖTT A HÍR, HOGY A JÓFEJ EMBEREK KÖZÜL KB. SENKI NEM JÖN EL.
 A barátaim mind oda mennek, de még olyan emberek is akiknek köze nincs a tanszékhez, pedig eddig azt hallgattuk a tanszékvezetőtől hogy nem kell másoknak beleavatkozni a dolgunkba. És á, szenvedni fogok az elkövetkezendő két hétben. Ki marad? Mr. Nyálgép aki sosem dolgozik de papol h mennyire jó régész már most, Mr. Friendzone (mármint én friendzone-oltam), aki folyton a szexről viccelődik (szűzike), szar vicceket... folyton olt, hogy ronda vagyok aztán a következő pillanatban fennhangon tervezi a házasságunk (igen, agyilag 15).  Kretén tanárok, az egyik folyamatosan oltogatott B ásatáson az uccsó héten kb azért is h milyen ruha van rajtam és amikor búcsúzkodtunk, mindenkinek adott puszit (pasikat megölelte), csak nekem nem. Nekem integetett, mintha leprás lennék vagy mi a fasz.
Nem akarom itt sajnáltatni magam de nagyon elegem van. Mindenki összeesküdött ellenem? És továbbra is idegesítőek a kretén szomszédok akik hangosan nevelik a gyereiket az utcának (mármint, hogy az egész utca hallja, hogy ők milyen jó szülők), és a társadalmi életüket az ablakom alatti lépcsőn élik.