Változás, változás 2011. augusztus 18.
Nos igen. Nem kis harc után, de fenn az új dizi. Egy tapsot megérdemlek!
Leginkább hangulatmunka, a kis romantikus virágocska, szépruhás széplábú nőci, rózsaszín mindenség. Nekem tökre bejön.
No, és mi ez a "macskakövön, tűsarkúban" cucc?
Hát, egyszer régen még suliidőben baktattunk hőn szeretett iskola felé a többi várpalotai tópartissal, és ott az egyik lány, akit szintén Annának hívnak (nagyon aranyos, és tökre szépen zongorázik *-*) magassarkús tanácsokat kért tőlem. Tudni kell, hogy (ahogy apám mondaná) én még wcre is magassarkúban megyek (XD). De tényleg. Egyszerűen imádom, annyira nőies, és sokkal könnyebb benne járni, mint elsőre tűnik. Persze nem ilyen 12 meg 10 centis óriásokat hordok a suliba, az szerintem bitchy egy kicsit. Az olyan cipő jó partiba meg ünnepélyre, meg alkalomra... de nem suliba/munkahelyre... mindegy. Szóval az én kis 8 centis kényelmességeimben sétálgatok az iskolába, Anna tanácsot kér, macskakővel kapcsolatban, én meg adok neki. Felnevettünk, hogy majd írok egy regényt, aminek az lesz a címe, hogy "macskakövön, tűsarkúban" (Székesfehérvár főutcáját szinte teljes egészében macskakő borítja. Imádom, de bazinehéz rajta járni!). Ezt már jóideje fontolgattam, hiszen régóta játszottam a limonádésztorik gondolatával. Így eljutottam arra a szintre, hogy írok is egyet.
El kell mondanom, hogy a regény egy rendkívül szörnyű lelkiállapotban kezdett íródni. Csalódott voltam, mondhatni kiábrándult, szomorú, vágyakkal teli, és magányos. A főszereplő érzelmei tükrözni fogják a sajátomat, mert én az írással tudom kiírni magamból a rosszat, úgy, hogy idegen bőrébe bújok. De előre meg kell mondanom, nem lesz ilyen rohadt alap, mint az amerikai vígjátékok: főhősnő jön, van egy pasi aki teljesen az ellentéte, utálják egymást, közben esetleg jön egy másik faszi aki TÖKÉLETES de a végén kiderül, hogy egy SURMÓ és az a pasi a tökéletes, majdnem szétválnak útjaik de mégsem LÁV. Na nem. Ez gáz! Az én sztorim sem lesz világmegváltó, sőt. Ha felkerül meglátjátok, hogy semmi különleges nincs benne...
Csók, puszi, léptem
|