Vasárnap költözöm 2011. szeptember 8. hajnali 0:25
Tegnapelőtt elkezdtem írni egy bejegyzést, de jött a tűzhelyszerelő, és lecsapta az áramot vagy mi, ezért az egész irományom eltűnt az éterben. Ezen úgy feldühödtem, hogy mostanáig fel sem bagóztam ide. Hát bocsánat... szörnyű blogger-oldalgazda vagyok.
Amint a címből is láttátok, igen: vasárnap felköltözöm Piliscsabára a kollégiumba. Már kifejtettem, hogy miért választottam koleszt, ezért nem akarom még egyszer; legyen elég annyi, hogy olcsóbb, és nekem, akinek a legnagyobb önállósága, hogy egyedül vásárol a Mekiben egy tökéletes állapot. A kolesz jó, már láttam az épületet, szép nagyon, és előtte az úton ahogy megyek a hatalmas fenyők csodálatos illatot árasztanak. Pont az én kis lelkemnek való környezet! Majd csinálok fotókat, ha lesz érdeklődő.
A szobatársam még nem tudom ki lesz, reménykedem hogy normális, nem pedig pszichopata, kleptomán, vagy valami hasonló. És remélem, el tudja majd viselni a rigolyáimat. Persze lehet, hogy ő is ilyesmiket gondol majd rólam... :) Az vicces lenne. Várom már, hogy megtudjam, kivel fogok osztozni egy légtérben minimum egy szemeszter idejére.
Már a cuccaim fele egy óriás bőröndben pihen, már csak a másik fele vár a száradásra/vasalásra/összeszedegetésre. Anyával vettünk egy csomó porlevest, májkrémet, meg ilyen hasonlóságokat (amik elállnak majd sokáig). Szerencse, hogy az egyetemmel van szemben egy Aldi, mert majd ott tudok vásárolni hasonlókat... Egyébként megajándékoztam magam egy mogyorós snackel is, amit imádok. És most szenvedek, hogy nem ehetem meg. Holnap meg sajtosrudat fogok sütni anyácskával, hogy azt is vihessek. Ah, de furcsa lesz!
Ha a dolgok beindulnak, akkor szerintem újra elkezdek írni is. Bár most a "Lány a kávéházból" nyálas történetemmel vagyok elfoglalva, de még most sem hinném, hogy felteszem, mert nem akarom, hogy minden regényből legyen 5-6 fejezet fenn, aztán meg félbehaggyam. Most a Kagylóálmok nekem perfect, az egész sztori ott van az orrom előtt, csak le kéne pötyögnöm.
Már alig várom, hogy elkezdődjön az egyetem... majd írok az első hetemről, meg a koleszról, meg mindenről. Nagyon irigykedek az osztálytársaim többségére, akiknek már elkezdődött a tanítás, vagy már egy ideje új helyükön élnek. Én meg csak itt ülök, és halálra izgulom magam, hogy milyen lesz. Persze azért elég kényelmes, hogy egy héttel hosszabb volt a nyári szünetem...
Na most megyek, mert kiesek a számon. Majd akkor írok blogbejegyzést, meg remélem rövidesen újabb fejezetet is publikálhatok. :) Esetleg fotókat is teszek fel. Cserébe kérlek titeket, néha reagáljatok már nekem valamit. Úgy érzem, mintha a falnak beszélnék... :(
Minden jót: Anna
|