Gondolom Ti, Lelkes Látogatóim észrevettétek, hogy a több hónapnyi dermedt kocsonyaállapotból honlapom új erőre kap. A főoldal helyére azért a blog került, hogy az oldal személyesebb legyen, és a frissitések könnyen nyomonkövethetőek legyenek.
    No, ez a design, amit összedobtam és fölbiggyesztettem nem marad túl sokáig (illetve... tuti maradni fog, mert én, aki egész évben grafikai munkákkal küszködtem, most szünetben nem igazán kedvtelve állok neki dolgozni olyat ami akár kicsit is a sulira emlékeztet...), mert ügyetlen módra elszúrtam a méreteket, és a háttér nem érvényesül valami jól. Elfelejtettem, hogy már más a felbontásom, de sebaj, bocsássátok meg.
   A  fejléc (az az egyszerű kép) amúgy enyhén depresszáns töltetű, nagyon hangzatos kis angol idézettel, merengős Valaha Nyár volt témával. Mondjuk, Cleo sosem venne fel tüllszoknyát a merengéshez, ő maradna az egyszerű farmereiben...
    Na és mit szóltok a szünethez? Én örömömben belázasodtam, aztán úgy is maradtam. Kilencedikétől tizenkettedikéig Pannónia Fesztiválon voltam, NAGYON JÓ VOLT, egy csomó kedvencemmel dumáltam, és még meg is fáztam, juhuj! 

  Örömmel hirdetem, hogy már tervezem a Valaha Nyár volt új fejezetét. Ez azért nagy szó, hogy egyáltalán tervezem, mert kedves fanni* barátosnémnak már mondtam, hogy valószínűleg abbahagyom. De mégsem teszem :) Remélem, azért vannak, akik örülnek. Az Alice fejezetet pedig javában írom. Az első negyede kész, de az év végi hajrá (és persze saját lustaságom mert hajrázni aztán rohadtul nem hajráztam...) miatt teljesen elfelejtődött. Kicsit lassan haladok. Persze nem gáz, mindig azt mondom: Gabriel García Marquez is 18 hónap alatt írta meg a 100 év magányt. 
   Már elmúlt éjfél, támad fel a szél, és kedves macskám, Szputnyik az ágyamon matat. Azt hiszem, elköszönök, és elteszem magam holnapra. Remélem hasonlót álmodok, mint tegnap... nem volt szép, hanem kalandos, mert mostanában folyton Trónok Harcátnézek, és álmomban Robb Starkmellett vonultam harcba^^ 

Au Revoir, drágáim. Bonne nuit :)