Frank Dawson nagy álma volt, hogy zsoké lehessen, de bátyja halála
után erről le kellett mondania. Egy utolsó, nagy lehetőséget még
nyújt neki Mortimer, a morgonc trénere, s apja ebbe belemegy,
egyetlen feltétellel: vegyen részt egy tenyésztői konferencián.
Kulcsszavak: lovas, emberi kapcsolatok, lineáris cselekmény
Figyelem! Alice-előtörténet (ezzel kapcsolatban: KLIKK)
Remélem, tetszeni fog nektek :) Én élveztem az írását, jó volt összekapcsolni Alice-t a múlttal, és közben teljesen odalettem Frank Dawsonért, aki amúgy nem már, mint a mi Michaelünk édesapja, csak 23 évvel ezelőtti kiadásban ;D
HÚ MA HP PREMIER :D Mondjuk én csak holnap nézem meg,mert elfogyott az összes jó hely a plázában. Ez van. xD Kedves Fanni barátosném épp most ijesztett rám egy bohóccal, akiktől rettenetesen rohadtul félek mióta olvastam Stephen King AZT, és wá. Na ennyi. Nos, olvassatok, és ne szerénykedjetek véleménnyel, akár egy rövid visszajelzéssel a chatben, vagy nagyobbal a Véleménykönyvben.
A novella még nincs kész (már eléggé a finisben van), de ezt megtaláltam a neten, és nem foszthatommeg gportalos nőtársaimtól. Be kell mutatnom legújabb szerelmemet:
Amúgy a hétvégi bulim nagyon jó volt, de nem részletezném, mert a prűd gportaltól megkapném a magamét, mégha véletlenül nekem célzott/elejtett akármicsodákban, akkor is.
Elhatároztam, ha minden kötél szakad, apáca leszek XD Már ha tényleg vannak ilyen jó pappasik (vicc). Miután láttam ezt meg A Rítust, elkezdődött formálódni bennem a dolog. Láttátok a Rítust?
Vallomással tartozom.
Ahelyett, hogy a fejezeten dolgoztam volna, ami már elég jól halad előre, vagy lovakat kerestem volna a Valaha Nyár volt extrái közé, a Harry Potter utolsó részének a premierjét néztem a neon.hu-n, iszonyú minőségben. DE MEGÉRTE, ahogy a címben is olvashattuk. Kicsit úgy éreztem, mintha ott lennék, és becsszóra visítoztam a monitor előtt, közben Fannival alaposan kitárgyaltuk az eseményeket. A kezdvenceim voltak:
- Weasley (Phelbs) ikrek, szerelmeim
- Perselus Piton, illetve ugyebár Alan Rickman, aki úgy sétált és integetett, akár egy grófúr oh <3
- Természetesen Ron, Harry, Hermione (Rupert, Dan, Emma)
- Flitwick professzor és a cuki törpi családja
- Minervaa
- Hagrid :)
- És a többiek, akiket nem sorolhatok fel, mert sose érnék a végére.
Na sziasztok! Nemsokára lesz Valaha Nyár volt új rész, és egy novellával is készülök nektek.
És most képeeek:
Nem is tudom, melyiket imádom jobban. ÉS A CIPŐIK OH I DIE
Dumbledore: oh look I'm on the telly annyira édes volt :D
Ha egyszer író leszek, és filmet forgatnak egy regényemből, kívánom, hogy ő is szerepeljen benne.
Emma gyönyörű volt <3
Megérkezett Dan. Olyan szerény volt, imádom. :) HARRY! :'(
S az egész megalkotója: Rowling <3 LONG LOVE THE QUEEN
Eléggé el vagyok fáradva!
Mivel nagyon nem vagyok megelégedve puhány alakommal, és lépten-nyomon szenvedek miatta, az egyik barátnőm mutatott egy ilyen nyolcvanas évek-beli amerikai tornaizét, ami egy órás, és "ha tízszer megcsinálod, tíz évet fiatalodsz" öhm az én esetemben fogyni fogsz. Ezért boldogan letöltöttem. Elvileg úgy van, hogy sok részletben le kell szedni, de én valamiért elsőre is ki tudam bontani, szóval elkezdtem... de csak hét percet játszott le belőle, szóval végülis megszívtam. De már most is lóg a nyelvem, amilyen gyakorlatok voltak benne, és még csak a karerősítésen vagyok túl xD Hát mekkora egy városi puhány vagyok, te jó ég! :D Mindenesetre már töltöm le tovább, és amíg jön, addig írom a Valaha Nyár volt hetedik fejezetét, ahol végre kicsit visszakanyarodunk a lovas vonalhoz is x)
Városi puhányságról jut eszembe, most hétvégén lesz a buli, amit én rendezek. Van egy ilyen "hétvégi" kertünk, úgy hívják, hogy Baglyas (ami egy szőlőhegy, bár ami telkünkön egy fia szőlő sincs), és oda megyünk a barátaimmal sátorozni, és szórakozni. Elég vicces, mert mivel ez egy szőlőhegy, a)nincs közvilágítás b) nincs internet, kábeltévé, csak a befogható csatornák, c) nincs folyóvíz. Kicsit horrorisztikus történet lesz, hogy 10 fiatal egyén a sötét "vadon" ölén sátrazik, ráadásul a buszuk a 13-as kocsiállásról indul :P
Amúgy most jöttem rá, hogy hiába poshadtam itthon (majdnem) egész júniusban meg július elején, elég mozgalmas lesz a nyaram. Most ugye ez a hétvégi banzáj, aztán utána Veszprémi Utcazene Fesztivál, utána megyek egy hétre animációs táborba Balatonfüredre, aztán ahogy hazajövök, a családom után zúzok a Balaton déli partjára Siófokra a nyaralóba. Alighogy hazajövünk és kiázik belőlem a balatoni iszap, utazok fel pár napra Dunaújvárosba az egyik barátnőmhöz, ahol végigjárjuk a helyi klubokat, és figyeljük a feltörekvő bandákat, meg partizunk ezerrel. Utána pedig már csak pár nap, és iskola... :( Mindeközben angolt kell tanulnom, mert rövidesen nyelvvizsga. Egek!
Most megy az RTLen a kedvenc filmem, a Szenvedélyek viharában, avagy Legends of the Fall. Olyan gyönyörű! Emlékszem, két éve láttam először karácsonykor, benn ültem az asztal alatt és bőgtem, és reméltem, hogy apám nem hallja (nem hallotta, elaludt a kanapén). Aki ismeri, az bocsásson meg nekem nyáladzásomért, aki nem ismeri, az pedig figyeljen jól, aztán gyorsan nézze meg.
Tudom jól, ezt a filmet rengetegen leszólják, mert hogy nyálas, meg minden. De azok mint buták!! Ez egy nagyszerű alkotás, mestermű. Tökéletesen passzintja a plasztikus, teljesen életszerű karaktereket (pl. az - önnön hibáján kívül csábuló - Susannah, a mindig egyenes, szabálytisztelő Alfred, vagy a vad, szelidíthetetlen vagabund, Tristan), a nemes érzelmeket, az emberi kapcsolatokat a mesés tájjal, és a magávalragadó zenével. Nekem ez egy 10/10es film.
A zenéje pedig külön említést érdemel: szerintem ez James Horner legjobb munkája. Aki azt hiszi, hogy a Titanic, vagy az Avatar, akkor az egyszerűen csak szemellenzőt (ez esetben fülellenzőt xD) visel. EZ az a zene, ami Mr Horner szíve-lelke. Semmi tömeghajhászat. Itt nem volt az, hogy "úgyis sikere lesz". Sosem volt nagy sikere. Egy valódi, hozzáértő filmkritikus lát benne hibát, az érzelmetlen bunkók pedig sorra találják benne a kifogásolható dolgokat, de a zenébe akkor sem köthetnek bele.
Illik Montana (illetve sok jelenet Kanadában van felvéve) szépségéhez, az egész érzelmességéhez, és olyan szabad, annyira szép, oh... :'( Emlékszem, annyira sírtam... a háborús jelenetnél, meg az "AM HAPPY" kiírásnál, meg a temetőnél, meg a végén, meg amikor a tékozló fiú hazatalál...
Oh, és akkor az a zene, az a csodálatos zene!
Na jó, nem dumálok. Inkább beillesztek egy linket róla, és boldogan hallgatom ha feljövök ide... legalább lesz miért feljönnöm, mert a munkámra 1-2 emberen kívül mindenki tojik. :(
AJÁNLOM AZ OLDALT
